3. 'Fogszabályozás, vagy nem??'

A jó hír az volt, hogy másnap megyünk fogszabályozásra (mind a ketten), ezért nem megyünk suliba. Én nagyon örültem neki,, nem volt kedvem suliba menni másnap. (Kinek van??) Reggel 7:00 felkeltem, pontosabban Anyu felkeltett, ugyanis azt hitte, hogy kicsit hamarabb indulunk el a tesómmal. Úgy volt, hogy biciklivel megyünk, de mivel olyan hideg volt reggel, anyu azt mondta, jobb lesz, ha a buszozást választjuk. Mielőtt elindultunk volna, tesóm azt mondta:
- Nincs is olyan hideg.... Nézd csak meg! - Kimentem. Tényleg nem volt, tehát kihoztuk a bicikliket, és elindultunk.
Átmentünk a Kassai úton, egyenesen a Kölcsey felé - azzal szemben volt a városi fogorvos - Mikor megérkeztünk, az épülettel szemben lévő biciklitartóhoz lakatoltuk a bicikliket, majd bementünk. Nem kellett sokat várni, sőt! Egyből behívtak minket.
- Van egy rossz hírem - mondta az asszisztensnő - Nincs itt a fogorvos, ugyanis beteg. Adok egy időpontot, és gyertek vissza akkor.
Ó, basszus. Már megint. Ez már a második eset, hogy nem rakják fel azt a hat b*szott brekettett*, ami lejött. Múltkor barátnőmmel, Rékával mentünk át a fél városon a fogorvoshoz, aki ezt mondta:
- Hát jó, hogy ilyenkor jössz te isz! Nem tudom felrakni a breketteket délután, mert ilyenkor túl sokan vannak. Majd vissza jösztök készőbb a tesztvéreddel. - Selypegte - Még szoszem láttam olyat, hogy valakinek hat jött volna le! - Motyogta dühösen.
Na akkor lássuk csak: KI IS TETTE FEL??? Hát nem én az biztos!! És akkor még arra fogja, hogy nem mosok rendesen fogat!! (Nagy francokat!!) Az asszisztens adott új időpontot (délelőttre), és azt mondta, hogy akkor majd mindent megcsinálnak. Hát én nem mondanám. Gyorsan kitessékelt minket az ajtón, gondolom azért, hogy ne kellejen a következő páciensnek sokat várnia. (Nem mintha túl sokan vártak volna...)
Füstölögve bicikliztem haza tesómmal, aki közben azt ecsetelte, hogy nem fog végig elkísérni, mert ő másfele megy. Megkértem, hogy legalább a Kassai út végéig kísérjen. Beleegyezett. Elértünk a végéig, ahol volt egy szervizút, és annak a végén egy utca jobbra - ott kellett nekem lefordulnom. Tesóm oda már nem kísért, csak a szemével. Ahogy végigértem a szervizúton, mikor halottam egy kattanást, és tudtam mi az.
- Basszus!! - Dühöngtem
--------------------------------------------
Remélem tetszett valakinek az első! Tesók nem számítanak! ;D Hallod, Orchidée?? (Vagyis: Dotty)
Baii

2. 'Már megint'

Ezzel jövök, de egyszerűen csak elkezdem valahol. Vagyis ma. Jó olvasást! x)

---------------------------------------------------------

Mivel múlt héten beteg voltam, és hétfőn sem mentem, le voltam kicsit maradva. Mikor kimentem a suli udvarára (itt kell nekünk gyülekezni reggel, Isten tudja, mi a frásznak), és Réka természetesen sikongatva átölelt. Nem is tudom... Engem ez egy kicsit idegesít. Mármint örülök, hogy örül, de azért ez mégis túlzás. Meglepetten láttam, hogy tesicuccba* van öltözve.

- Miért vagy te így öltözve??

- Hát ma csak egy órán leszek, ugyanis megyünk futni, ööö, vagyis felkészülni a versenyre. 

- Kár. 

- Ja. Képzeld, tegnap megtudtam, hogy D.** azt terjeszti a sulijában, hogy járunk, és meg felhívtam, és azt mondtam neki, hogy....

Hát innentől kezdve nem is figyeltem rá. Tudom, kicsit pofátlanság, de ez van. Inkább Lilire figyeltem, aki inkább visszafogottan örült. 

- Szia! De jó, hogy megint vagy suliban!! Olyan sokat vagy mostanában beteg!!

- Hát igen. Sajnos.

Láttam ahogy Molly is odalopakodik hozzánk.

- Szia Lizzy***! - mondta furcsán rekedt hangon. 

- Mi van a hangoddal??

- Hát csak az, hogy elment.

- Jaa. 

Ekkor megszólalt a csengő, mire mi felmentünk. Dupla rajz óránk volt, a 26 - os teremben, Zsuzsa nénivel. Éppen a reneszánsz kort tanultuk művtöriből, de most a tanár odaadta a múlt órán elkezdett emberábrázolást. Szerintem ezzel eléggé melléfogott. Olyan kis emberkék jöttek ki, hogy inkább gnómok, mint emberek. Rékával (aki nagy szerencsémre pont előttem ül, én pedig az utolsó sorban), mi jól elszórakoztunk, viszont amikor kicsöngettek és ő ment, kicsit egyedül érzetem magam. Szerencsére eléggé összebarátkoztam Zsuzsival, az éltanulóval, hogy beszélgessek vele egy kicsit. Az osztályban mindenki strébernek és gőgösnek hiszi, pedig egész kedves. Elbeszélgettem vele az Egri csillagokról, aztán becsengettek. Nagy pechemre két hülye ül mögöttem (az egyik valójában mellettem ül, de mivel a rajzteremben eggyel több sor van, ilyenkor hátraül. Én nem bánom.), és a múltkori tesis eset* óta tudnak mivel cikizni, és az idegeimen táncoltak ezzel. 

- Na, megyek és futok egy kört 15 perc alatt. - mondta gúnyosan

- Ha-ha - nem tudtam mást mondani, mert féltem, hogy a hangom remeg. Sajnos túl érzékeny vagyok.

Egész órán ezzel szórakoztak. Nem tudom, hogy hogyan bírtam ki, mindenesetre túléltem. A többi óra gyorsan telt: matek, irodalom, nyelvtan, amin az Egri csillagokat néztük. 

Minden kedden és csütörtökön a Mamámhoz mentem ilyenkor, aki közel lakott a sulihoz, csak át kellett menni a sín feletti hídon, onnan egy utca, és kész. Általában Réka el szokott kísérni, de most egyedül mentem. Hamar odaértem, ettem, átolvastam a délutánt kint a kertben. Anyuék 5:00 - kor jöttek és hazavittek. Utána is csak olvastam. Mikor hazaértem a tesóm jó hírt közölt. 

-------------------------------------------------------

*tesicucc: mez, fehér felső, fekete gatya, a szokásos

**D.: Nem akarom részletezni a neveket. tehát ennyi.

***Lizzy: A sajátomat sem szeretném. Itt ez lesz.

*a múltkori tesis eset: Rövid kis ciki történet. Tesin a tanár úgy döntött szivat minket és lefutatta a 3000 méteres futást, elég jól sikerült, mikor beérkeztem, a tanár egy számot motyogott oda nekem, annyi jött le, hogy 15. Mikor már mindenki bent volt, megkérdezte, ki mennyi időt futott. Magamban gondoltam, biztos az volt az a 15. Pechemre én voltam az első. 

- Sarolta*!

- Ööö... 15.

- Az nem lehet

- Pedig azt tetszett mondani - már remegett a hangom

- Nem lehet mert te lassabb voltál mint én! - kiáltott be Szabika a hatökör

- De igen... Én azt hallottam, hogy...

- Ne mondd, hogy nem emlékszel! Elmentél előttem, én meg a szemedbe mondtam. 

A nagy francokat mondta a szemembe. Szerinte az normális ha odadob nekem egy számot, és én azt tudjam utánna??? Hát akkor téved.

Ekkor már amúgy is sírtam, de rátett még egy lapáttal:

- Hát akkor le fogod futni még egyszer. Gratulálok.

*@#!! 

Már sírva mentem vissza, és Niki vigasztalt. Nem Réka. Niki.

----------------------------------------------------------

Új rész holnap! ;) Feltéve ha olvassátok! :D

1. 'Rólam'

Hát... nem tudom, hogy hol is kezdjem, először is, egy kis bemutatkozással. :) Debrecenben lakok, kertesházban. Van egy tesóm Dotty (neki is van blogja), akivel elég gyakran összekapunk valamin. x) Két legjobb barátnőm van a suliban, Réka, és Lili. Lilivel ez a barátság elég ingadozó, ugyanis Réka meg elég drámai. Legalább 8 srácba volt szerelmes 3. óta. Jelenleg 2 is van neki, bár én mindig meghallgatom mit mond, gyakran nem érdekel. (Ez nem azért van, mert nem vagyok jó barátnő, hanem azért, mert nem vagyok mindig hajlandó végighallgatni drámai leírásait az életről, meg arról, hogy mit írt neki az aktuális srác.) Amikor egyszer megkérdeztem őket, hogy minek ilyen fiatalon járni valakivel (ugyanis jelenleg mind a kettő ´´jár`` két szerencsés sráccal), amikor úgysem lesznek velük 15 év múlva, azt válaszolták, hogy ők már hallottak olyanról, akik 18 éves korukban kezdtek járni, és 20 évesen össze is házasodtak. Kicsi idő kellett, hogy úrrá legyek magamon, és ne törjek ki hisztérikus röhögésben. Ami őket illeti, ennyi elég is lesz. De az osztályomról, a 6/b -ról, inkább ne is beszéljek. Lilivel és Rékával csak úgy hívjuk magunkat, hogy a ´´kultúrcsürhe``, ugyanis nincs olyan óra, amire be ne kiabálna a főokos, Dani, B. B. (ez csak olyan becenév, azért hívjuk így mert valójában Balázs a neve, csakhogy a mi osztályunkba 4 Balázs is jár szóval... így egyszerűbb), és egyéb barmok. A tanárok, hát, a tanárok... Igazából csak két jó fej van, Eta, és Nóra néni. De a többi........ Két olyan van, akit mindenki  ki nem állhat, Miss Lady, és Racka Juhné*. Ami a jegyeimet illeti, általában ötös, de néha becsúszik egy-két hármas, egyest még csak egyszer kaptam. x) Miután hazaérek, általában elkezdek olvasni, de gépezni is szoktam, kivétel azóta, amióta anyuék lekódolták a gépet. Mind a kettőt. Szóval csak olvasok, nem mintha bánnám. Rengeteget olvasok. A Twilight-saga-n** hatszor rágtam át magam, mind a négy részen. De az Egri csillagokat nehezen sikerült. x) Hiába olvasok ilyen sokat, tesómat nem tudom fölülmúlni. Nem is tudom, talán 1000 könyvet biztos olvasott már, lehetetlen összeírni. AZ olvasáson kívül nem igen szoktam mást csinálni itthon, tanulni nem tanulok, nem szokásom. xD Igen, nem szoktam tanulni, nekem egyszerűen beválik az, amit az órán hallok. A tanárom azt mondta, hogy ez ´´vokális`` tanulási mód vagy mi. Hát ezzel nekem nem mondott túl sokat.... Ennyit rólam. Majd miközben olvasod a blogmom, megismersz. ;) Bai!
-----------------------------------------------------------
*Miss Lady és Racka Juhné: Természetesen ez nem az igazi nevük, csak mi találtuk ki. :)
**Twilight-saga: Híres 4 kötetes könyv.

Open's

Hát nyitottam! :P Nem is húzom túl hosszúra ezt az egészet, egyszerűen csak elkezdem.... A designt nem akartam eltúlozni, ezért csak így lazán. x)Whú. Hát akkor kezdem.